Interneten vásárolni ma már mindennapos dolog. Van, hogy azért webshop-pol valaki, mert amit szeretne megvásárolni, az csak a világhálón érhető el. Van, hogy idő hiánya, van, hogy egyszerűen a kényelem sarkallja arra a vásárlót, hogy online szerezze be a szükséges terméket. A lényeg persze az internetes vásárlásoknál is az, hogy mind az eladó, mind a vásárló betartsa a szabályokat, eleget tegyen a rá vonatkozó kötelezettségeknek.

Mit is várunk el, amikor vásárolunk? Azt, hogy pénzünkért a megfelelő minőségű, és ténylegesen a kiválasztott árut kapjuk meg a megállapodott időn belül. Az eladó felelőssége, hogy ez így történjen. A vásárló kötelezettsége pedig, hogy a vételárat a megegyezés szerinti határidőn belül, a megállapodás szerinti formában eljuttassa az eladónak. Mindez persze rém egyszerűnek hangzik, és szép is lenne a világ, ha minden így is működne, de természetesen ez nem így van. Éppen ezért van szükség jogszabályokra a webáruházak törvényes működéséhez is.

A távkereskedelem szabályszerűségét a fogyasztók jogairól szóló 2011/83 EU irányelv alapozza meg, melynek elemeit a magyar jogrendszernek is kötelezően át kellett ültetnie idei évben. A módosításokra, szigorításokra azért volt szükség, mert az Európai Bizottság felmérése szerint az Európai Unióban működő internetes áruházak 75%-a nem felelt meg az előírásoknak. Kiemelendő problémát a Bizottság olyan területeken észlelt, mint a szerződési feltételek tisztességének kérdése, valamint olyan hiányok, mint az eladó elérhetőségének feltüntetése, nincs megjelenítve a visszalépés lehetősége, a reklamáció, a csere lehetőségének kizárása információ hiányában.

Az idei évben életbe lépett módosítások leglényegesebb pontja a részletesebb tájékoztatás kötelezettség, mely megalapozza a tisztességes szerződéskötést, hiszen a vásárló pontosan tudni fogja, hogy mikortól él fizetési kötelezettsége. Továbbá már nem elegendő, hogy a vevő megrendeli az árut, hanem külön hozzá kell járulnia annak ellenértékéhez, jelezve, hogy tudatos a vásárlása. Fontos elem, hogy már nem 8 munkanap, hanem minimum 14 munkanap áll rendelkezésre, hogy a vevő elálljon a szerződéstől. Szigorú az új szabály, mert ha a tájékoztatás például nem tartalmazza az elállás jogát, akkor ez az időszak egy évre hosszabbodik! Az elállási jog gyakorlása esetén a vevőnek is kötelezettsége keletkezik, mert a vásárolt terméket maximum 14 napon belül vissza kell juttatnia. Az eladónak pedig ugyanennyi ideje van a vételár visszafizetésére. Az új szabályok megismerésére, betartására érdemes időt, energiát áldozni, mert amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során az új jogszabályi előírásoknak nem megfelelően működő webáruház kerül górcső alá, és kirívó jogsértésre kerül fény, bizony a büntetés nem lesz olcsó mulatság. A bírság mértéke az éves nettó árbevétel 5%-ig, maximum 2 milliárd forintig terjedhet.