„Ne ülj a hideg kÅ‘re! Ne lógjon már ki a derekad! Ne járkálj mezítláb a kövön!” És még mennyi, de mennyi intÅ‘ szót hall az ember lánya édesanyjától, nagymamájától, csupa-csupa nÅ‘tÅ‘l, akik bizony tudják, hogy miért is korholják a felelÅ‘tlen gyermeket. A felfázás nemcsak kellemetlen dolog, hanem fájdalmas is lehet és meg tudja keseríteni a nÅ‘k, de akár a férfiak életét is. Az intÅ‘ szavak komolyan vétele, s ezzel együtt a megelÅ‘zés mellett szól az is, hogy nem mindig egyszerű a felfázás okozta problémáktól megszabadulni.

A felfázás kapcsán jó tudni, hogy kétféle formáját különbözteti meg a gyógyászat. Az alapeset, hogy a hideg miatt „fáznak” meg szerveink, melynek tünetei, hogy gyakoribb a vizelési inger, és a vizelet utolsó cseppjeinél kisebb fájdalomérzet alakul ki. Ahogy ez a kellemetlenség jött, úgy el is múlik, míg a másik, a bakteriális gyulladás bizony már nem ilyen gyors lefolyású. A bakteriális hólyaggyulladás okozója a vese túlzott baktérium kiválasztása, melyek meg tudnak telepedni a hólyag falán és gyulladáshoz vezetnek. Ebben az esetben csak a megfelelÅ‘ dózisú és idejű antibiotikum kúra lehet a megoldás, mivel a baktériumok igen ellenállóak, és bármilyen kis sérülésben megkapaszkodnak. Ha bakteriális hólyaggyulladás esetén, az erÅ‘s alhasi fájások ellenére sem fordul a beteg orvoshoz, könnyen elintézheti, hogy hosszú ideig szenvedjen a gyulladástól.

Sajnos a bakteriális fertőzésre vannak hajlamosító tényezők is, mint például a cukorbetegség, valamint a hüvelyflóra hiánya, melyet a sok antibiotikum szedése is kiválhat. Az immunrendszer hiánya, a különböző hormonhatások, alhasi elváltozások, például húgyúti szűkületek is elősegíthetik a hólyaghurut kialakulását. A szexuális együttlét is okolható a bakteriális fertőzésért, mivel az együttlét során a normál bélbaktériumok útja egyenesen a húgycsőbe visz, ahol helyi gyulladást váltanak ki.

Szerencsére a felfázás megelőzésének számtalan lehetősége van. Elsősorban vegyük komolyan a tapasztaltabbak intelmeit, és ne adjunk lehetőséget a hidegnek, a huzatnak a gyulladás kialakítására! Másodszor nézzünk körül a nagymamák házi praktikái közt, és inkább éljünk a természet kincsei adta lehetőségekkel a mesterséges készítmények helyett. Ezek alapján ismerkedjünk meg a cickafark, az áfonyalekvár, a menta, kakukkfű, csalán, ánizs, édeskömény jótékony gyógyerejével. Görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatásukról megbizonyosodhatunk, akár tea formájában, akár ülőfürdőként vesszük majd őket alkalmazásba.