Táppénzre vonatkozó szabályozás
Maga a szó, hogy táppénz sokakban kellemetlen érzést kelt. Nemcsak azért, mert táppénzen lenni egyet jelent azzal, hogy beteg az ember, hanem azzal is, hogy a fizetése tört részét kapja csak meg járandóságként. A táppénzre vonatkozó szabályozás 2011 óta ütemesen szigorodott, mely folyamat hatása az egészségbiztosítási pénztár táppénzzel kapcsolatos kiadásaiban jelentősen meg is látszik.
Ma Magyarországon, ha valaki akár saját jogon, akár gyermeke miatt kerül táppénzes állományba, akkor azzal számolhat, hogy nem az aktuális keresete lesz a táppénz összegének az alapja. A keresőképtelenséget megelőző naptári év átlagkeresete jelenleg a mérvadó a táppénz összegének kiszámításánál. Ennek a számításnak az alapján járó napi átlagkereset 60%-a a táppénz összege annak, aki legalább két év biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. Kórházi kezelés idejére, illetve két évnél kevesebb biztosítási jogviszony esetén csak 50%-a lesz a táppénz a kiszámított átlagkeresetnek.
Az új, 2013. júliusától életbe lépett módosítás szerint, ha a táppénzes időszakot megelőző fél éven belül a keresőképtelenné vált munkavállaló munkahelyet váltott, akkor csak az új munkahelyén szerzett jövedelmet veszik figyelembe. Aki olyan szerencsétlen helyzetben van, hogy munkába állását követően alig fél éven belül megbetegszik, annak a minimálbérhez igazítják majd keresőképtelenségének idejére járó “bérét”.
Az elmúlt évek táppénzre vonatkozó szigorításai közül kiemelendő, hogy a “táppénzcsalások” miatt bekerült a büntetőtörvénykönyvbe, hogy ha valaki visszaél társadalombiztosítási, szociális, vagy egyéb jóléti juttatással, akkor tettét akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetik. Idei év nyarától pedig már a táppénz sem jelent védelmet az elbocsátással szemben, mert a keresőképtelenség ideje alatt is felmondhat a munkáltató a dolgozójának. Igaz, a felmondás csak a táppénzes időszak lejártakor lép életbe. Változás az idei évtől az is, hogy a táppénz számításához szükséges adatokat már nem a munkáltatók kötelesek megküldeni az egészségbiztosítási pénztárnak, ez már az adóhivatal feladatkörébe tartozik.