Otthontalanul: a hajléktalan is ember
Hajléktalan, csöves, utcán élő. A leggyakrabban használt gyűjtőnevek azokra az emberekre, akik nem lakás céljára szolgáló helyen, köztereken, vagy esetleg a hajléktalan ellátás által biztosított menedékhelyeken töltik éjszakáikat. Ritkán kerül a kifejezés mellé, hogy ember és a ritka esetekben is leginkább akkor, amikor velük foglalkozó szakemberek beszélnek a hajléktalanságról.
A hajléktalan emberekre használt kifejezések soránál sokkal hosszabb a negatív értékítéleten alapuló sztereotípiák láncolata. Igen, sokkal könnyebb úgy elmenni egy hajléktalan ember mellett az utcán, hogy azt gondoljuk, saját maga tehet helyzetéről, hiszen biztos alkoholista, verte a családját, elkótyavetyélte a lakását, házát, kerülte a munkát, vagy bűnözésből élt, és a sok börtönév után nincs hol laknia. A hajléktalanság okai azonban ezeknél sokrétűbbek, hiszen minden utcára kerülő ember életútja más és más. Az, hogy valaki hajléktalanná válik természetesen lehet önhibájára is visszavezetni, de a gazdaság, a társadalmi környezet negatív változásai is nagymértékben közrejátszhatnak abban, hogy valakinek az élete lejtőre kerüljön.
A hajléktalan emberek körében leggyakrabban a kapcsolati konfliktus áll az utcára kerülés mögött, mert egy házasság felbomlása általában a vagyon megosztásával végződik, és bizony az egyik fél biztos lakhatás nélkül is maradhat. Sokszor a család szétesésekor a a férfi hagyja el a közös lakást. Nem ismeretlen helyzet, hogy a tulajdont is a volt feleség kapja meg, ha eltartásra köteles a férfi, és így a gyermektartásdíj fejében mond le tulajdonjogáról. A hajléktalanná válás háttere azért ennél bonyolultabb is lehet, ha mondjuk azt vesszük, hogy a család vidéken él, az apa mondjuk betegség miatt elveszti állását, és a létbizonytalanság, a munkanélküliség okozzák a házastársak közti megoldhatatlan viszályt, amely váláshoz vezet. Innét nézve már nem lehet azt mondani, hogy pusztán önhibából lett valaki hajléktalan.
A hajléktalanság veszélyzónájában ma egyre többen élnek, hiszen a munkanélküliség, a bizonytalan munkaviszonyok, az általánosan rossz egészségi állapot, az ellátásokat megszabdaló átalakítások, a “dráguló élet” és nagyon sokszor a bedőlés előtt álló, vagy már nem is fizetett lakáshitelek, egyéb kölcsönök miatt bárki egyik napról a másikra elvesztheti lakhatását. Aki mögött pedig ilyenkor nem áll egy családi háló, amely segít a bajban, akkor könnyedén hajléktalanná válhat, növelve a hajléktalan emberek számát hazánkban.