Öngondoskodás magas fokon

ElÅ‘re látni a jövÅ‘be és biztosan tudni a sorsunkat, ez csak a mesékben, a filmekben fordul elÅ‘. Viszont elÅ‘re tervezni és biztonsági hálót „építeni” a valóságban is van lehetÅ‘ség. Tény, hogy születésünktÅ‘l kezdve öregszünk, és senki sem kivétel az alól, hogy egyszer élete véget ér. Éppen ezért fontos, hogy napjainkat tartalmasan éljük meg. Nem az a fontos, hogy mennyit élünk, hanem az, hogy miként valósítjuk meg magunkat nap, mint nap az önként vagy éppen ránk osztott szerepeinkben.

Sokak számára bizarrul hangzik a kegyeleti biztosítás, vagyis egy olyan megtakarítás, amikor valaki a saját temetésére gyűjt. Bizony mindaddig nem szembesül az ember a temetkezés egyre nagyobb összegű költségeivel, amíg temetésre kötelezett hozzátartozóként nem kell a semmiből előteremtenie szeretettének eltemettetéséhez szükséges anyagi eszközöket. Emellett sokan nemcsak azzal szembesülnek hozzátartozójuk váratlan, vagy hosszú betegség után bekövetkező elhunytakor, hogy milyen horribilis összegeket kell kifizetni, hogy tisztességes búcsút tudjanak szerettüktől venni, hanem azzal a ténnyel is, hogy nincs információjuk arra nézve, milyen kívánságai vannak magának az elhunytnak a saját temetésére nézve.

A gyász feldolgozása hosszadalmas folyamat, melyben a temetés megszervezése fontos állomás, de nehezíti, elmélyíti, ha olyan dilemmákkal is meg kell küzdenie a veszteséget elszenvedÅ‘ embernek, mint az anyagi teher, valamint olyan lelki kétségek is gyötrik, hogy vajon mindent úgy rendezett – e el, ahogy azt a másik szerette volna. Tehát akár mennyire is életidegennek hat a halálra való felkészülés, a kegyeleti biztosítások igen is megnyugvást nyújtanak életükben a biztosítottaknak, és nagy segítséget a biztosított elhalálozásakor a hozzátartozóknak.

Jelenleg a biztosítási piacon számtalan lehetőség kínálkozik arra nézve, hogy mely életkortól, milyen tartalommal köthet valaki kegyeleti biztosítást, vagyis gondoskodhat halála esetére saját temetésének költségeiről és körülményeiről. Az előregondolkodás és gondoskodás jelentőségét a legtöbb biztosítási társaság már felismerte, és ezen felismerésen elindulva összeállították saját terméküket, melyeket olyan névvel kínálnak, mint alkonyat, naplemente, gyertyaláng. Nemcsak annak érdemes elgondolkodnia a kegyeleti biztosítás jelentőségéről, aki nem szeretné, ha hozzátartozóinak erejükön felül kellene anyagi terheket felvállalniuk elhalálozása esetén. Azoknak az embereknek is fontos lehet ez a fajta öngondoskodás, akiknek nincs senkijük, mert fedezet nélkül marad az önkormányzat terhére való eltemettetés, vagyis a végtisztességet megadó, de személytelen köztemetés.