Sokan vannak, akik elképzelni sem tudják életterüket, otthonukat növények nélkül. Ők azok, akik szerint nincs olyan lakás, ahol valamilyen virág ne élne meg, mert csak egy kis utánajárás, próbálkozás kérdése, hogy a legsötétebb zugba is megtaláljuk azt a túlélésre alkalmas növényt, amely egy kis színt visz otthonunkba. Lehet, hogy azoknak, akik nem gondoskodnak növényekről, ez már fanatizmusnak számít, de akkor ők vajon mit szólnának a balkonkertészet ötleteihez?

A balkonkertészet kezdetben divatirányzatként kezdte meg hódító útját, mára már felerősödött élelmi és egyfajta védelmi szerepe. Ez lényegében azt jelenti, hogy amíg korábban az újdonság varázsának köszönhetően kapott hangsúlyt a balkonkertészet, addigra napjainkban a saját termesztésű zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények kerültek előtérbe, valamint a zöldövezetet nélkülöző helyiségek természetközelibbé tétele, szépítése.

Őszintén szólva, ha sokan kitekintünk a panellakás ablakán át a gyerkőcök cuccaival, bringákkal, egyéb, a lakásban útban levő holmikkal telezsúfolt erkélyre, ahol annyi hely van, hogy ha dolgunk akad odakint, mondjuk teregetnénk, vagy szobanövényeinket ültetnénk át, akkor szűken még éppen csak kiférünk. Szóval így elég szkeptikusan áll hozzá az ember a panellakás keretében való “kertészet” gondolatához mindaddig, amíg saját szemmel nem látja, hogy mi mindent ki nem lehet hozni egy kis ötletességgel egy talpalatnyi területből.

Minden kezdet nehéz. Így, ha kedvet kapunk a balkonkertészethez, akkor számolnunk kell azzal, hogy nem egyik napról a másikra lesz saját kis kertészetünk, saját nevelésű növényektől hemzsegő erkélyünk. A kudarcok megelőzése, minimalizálása érdekében viszont van néhány lépés, amit érdemes megtenni. Először is mérjük fel, hogy mekkora a balkonunknak az a része, ahol elkezdhetjük növényeinket nevelgetni. Szerencsére a növények jó tulajdonsága, hogy nemcsak terebélyesedni, hanem felfelé növekedni is szeretnek, vagyis a terület felmérésekor ezzel a lehetőséggel is számoljunk. A méret mellett fontos, hogy a balkon milyen adottságokkal bír céljaink megvalósításához. Abból a szempontból, hogy milyen növények is nevelhetők megfelelően erkélyünkön fontos a terület zártsága, fel kell mérni a napfényes órák számát, figyelemmel kell lenni arra, hogy árnyékolja-e bármi, van-e a közelben más növény. Lényeges aspektus, hogy az erkély milyen érintettségű a gépjárművek közlekedése, illetve egyéb, levegőt szennyező tevékenységek szempontjából, mert fogyasztásra szánt növényt ipari területen, túlzottan szmogos városrészeken nem ajánlott nevelgetni balkonkertészetben.

Ha mindezeket sikerült felmérni, és szívesen belevágunk a kertészkedésbe, sőt az erkély adottságaihoz illő növények is már kiválasztásra kerültek, akkor még néhány fontos átgondolni valónk akad.  Lényeges, hogy mibe tesszük majd a növényeinket, és hogyan fogunk vízzel való ellátásukról gondoskodni, illetve a felesleges víz elvezetését miként oldjuk meg. A “csemetéinket” például gondozhatjuk cserépben, balkonládában. Ötletes megoldás, ha földládába tesszük őket. A földláda lényege, hogy a felső részben van a táptalaj, míg alul a víz, és megfelelően lefedve csak az a növény nő ki belőle, amelyiket termeszteni szeretnénk. Így a locsolásra és gyomlálásra már nem lesz gondunk. Balkonkertészként nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy erkélyünk díszei korlátozottan férnek csak hozzá tápanyaghoz, hiszen gyökereikkel nem tudnak mélyebbre hatolni, mint a cserép, láda alja, vagyis kicsi a termőterületük. Ahhoz, hogy ebben a közegben is elég tápanyagot kapjanak, gondoskodni kell plusz forrásokról, például komposzttal keverni a kerti talajt. Ha még több jót szeretnénk adni növényeinknek, akkor esővizet is gyűjthetünk a locsoláshoz, vagy kertészetünkben már kiszáradt növényekből készíthetjük el a komposztot.