Mi lesz a devizahitelekkel?

A devizahitelek és fÅ‘ként a devizahitelesek sorsa már örökzöld téma. A 2008-as válság óta nem titok, hogy azok, akik devizahitelt vettek fel, bizony rosszul jártak. Sajnos köztük vannak olyan emberek is, akiknek már csak emlék a hitelbÅ‘l vett ingatlan, vagy esetleg autó. Éppen az eladósodás, a hitellel való „bebukás”  nagyarányú volta miatt 2011-ben az állam fontosnak találta, hogy valamilyen módon segÃtsen a devizahiteleseken. Az elsÅ‘ mentÅ‘csomag részeként került kialakÃtásra az árfolyamgát rendszere, mely azóta kisebb-nagyobb módosÃtásokkal, de egyre több adósnak biztosÃt átmeneti tehermentesÃtést. A devizahitelesek terhei azonban a könnyÃtések ellenére is igen tetemesek, Ãgy az állam újabb segÃtségnyújtáson gondolkodik.
EgyelÅ‘re még csak utalások hangzottak el az újabb mentÅ‘csomagról, melynek létjogosultságát igazolja, hogy a kormány szerint is a devizahitelek hibás termékek, és ennél fogva ki kell vezetni Å‘ket a hitelpiacról. A még csak körvonalazódó, egyelÅ‘re egyeztetések alatt álló mentÅ‘csomag tartalmáról felröppenÅ‘ hÃrek szerint a forintosÃtás is szóba jöhet. Ez azt jelentené, hogy egy meghatározott árfolyamon rögzÃtve alakulnának át a devizahitelek forinthitellé. A lehetÅ‘ségek közt emlÃtésre került a kamatok rögzÃtése is, mely kevésbé érintett téma, annak ellenére, hogy az adósok jelentÅ‘s hányadának helyzete nemcsak az árfolyammozgás miatt vált szinte lehetetlenné, hanem a kamatok „mértéktelensége” miatt is. Kósza hÃrek szerint, ha a forintosÃtás megtörténik, akkor a rögzÃtett árfolyamhoz képest újraszámolják, hogy ki mennyit fizetett eddig a hitelébe, és ez is némiképp csökkentheti a jövÅ‘beni költségeket.
Hogy ténylegesen mit fog tartalmazni a majdani mentÅ‘csomag, arra még Å‘szig várnia kell a hiteleseknek. A miniszterelnöki utasÃtás szerint a gazdasági miniszternek szeptemberre fel kell mérnie a lehetÅ‘ségeket és kell majd előállnia a lehetÅ‘ legoptimálisabb megoldással. EgyelÅ‘re tehát csak feltételezések vannak, és olybá tűnik, a segÃtségnyújtás a svájci frank alapú hitelekre lesz kihegyezve, és ezeken belül is a jelzálogalapú kölcsönökre.
A remény tehát megvan ebben a kilátástalan helyzetben, amit nap, mint nap megélnek a devizahitelesek és családjaik, hogy lesz egy kis könnyebbség. EgyelÅ‘re azonban megnyugodni senkinek sem kell, hiszen az elhangzott nyilatkozatok még Ãgéretnek sem vehetÅ‘k, csak lehetÅ‘ségekrÅ‘l szólnak. Hogy pontosan kik és milyen konstrukciókkal élhetnek majd az újabb mentőöv kapcsán, ez most még a jövÅ‘ titka.