Lottóláz: miért hiszünk a nyerés lehetőségében?

Az igazi, vérbeli profi szerencsevadászok számára biztos, hogy nem kérdés, miért is “fektetik” bele hétről hétre pénzüket a különböző nyereményjátékokba. Azok viszont, akik csak néha, vagy soha nem adnak esélyt a szerencsének, hogy ilyen módon örvendeztesse meg őket, ők bizony megkérdőjelezik azok épelméjűségét, akik lottózásba, kaparós sorsjegyekbe, gólok számának tippelésébe ölik pénzüket.

Arra a kérdésre, hogy miért is tűnik sokaknak a hiányzó anyagi javak megszerzéséhez vezető jó útnak a lottózás, már számos vizsgálat, tanulmány született. Racionális érv nincs, hiszen ha megkérdezik a lottóját éppen feladó embert, hogy miből gondolja, pont az ő szelvényén levő öt szám kerül majd kihúzásra, legtöbbször csak annyi a válasz: ” Legalább ennyi esélyt kell adni a lehetetlennek.”

A kulcsszó bizony az esély. Esély egy jobb életre, hiszen, ha nem is fogalmazza meg mindenki hangosan, de fejben már minden lottózó felosztotta a lehetséges nyereményt. Azért az esély, a remény, hogy majd nagy nyeremény áll a házhoz, egymagában kevés lenne ahhoz, hogy valaki hétről hétre így fektesse be pénzét. A remény mellé azonban még izgalom is társul, mely egészen a lottóhúzásig fokozódik és váltja valóra az álmodozást, a “mi lenne, ha” érzés jóvoltából. Persze a számok húzásakor, miután a nyerés esélye 1:44 millióhoz, kudarc éri a szelvényét, szelvényeit szorongató embert, de mégis ott fog állni jövő héten is a lottózóban, hogy legalább ennyi esélyt adjon álmainak, és a játék így újratöltődhet izgalommal is.

Hogy jó befektetés-e lottózni, arról a vélemények eltérőek. Akik már nyertek, biztos igennel válaszolnak, akik még nem, azok szeretnének bekerülni a nyertesek sorába, és azok, akik szerint a lottó a “bolondok adója” biztos nemmel fognak válaszolni. Igazuk van nekik is, mikor azt mondják, hogy ők azzal nyernek, hogy nem adnak fel szelvényt, tehát heti minimum 225 Ft-ot spórolnak, ez havonta 1000 Ft plusz, évente pedig 12 000 Ft-ot jelent, ha innét közelítjük meg a dolgot. Azért tegyük a kezünket a szívünkre, főleg akik nem lottóznak, hogy vajon félreteszik-e ezt a heti 225 Ft-ot? Valószínűleg nem, így nagy az esély arra, hogy észre se veszik ezt a kis összeget, miközben a lottózó tömegeknek legalább ennyiért egy kis pozitív extra izgalom jut az amúgy már taposómalommá váló mindennapokba.

 

Vélemény, hozzászólás?