A biztosítás a legtöbb ember számára inkább jelent egyet egy újabb kiadással, mint a védelem, az előre gondolkodás lehetőségével. Ritka eset, hogy valaki azért köt biztosítást, mert fontosnak érzi, hogy egy előre nem látható esemény okozta kárra felkészüljön. A leggyakrabban a kötelező elem az, ami miatt valaki biztosítással rendelkezik, erre jó példa a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás, vagy utazás esetére szóló biztosítás, netán lakáshitel miatt kötelező lakásbiztosítás, vagy kombinált hitelnél életbiztosítás típusú megtakarítás. Időnként pedig bizony előfordul, hogy egy rámenősebb biztosítási ügynök győzi meg az embert arról, hogy jól jön neki egy kockázati biztosítás, vagy balesetbiztosítás, netán hitelbiztosítás.

A biztosításokat többféle szempontból is csoportosíthatjuk. A biztosítás jellege szerint vannak az élet és nem-élet típusú biztosítások. Az első csoport egyértelműen körvonalazható, a második csoportba pedig a vagyonbiztosítások kerülnek, úgy, mint a lakásbiztosítás, hitelbiztosítás. A lehetséges károk alapján való kategóriáknál kár- és összegbiztosításokat lehet megjelölni. A kárbiztosítás a vagyonbiztosításokat foglalja magába, míg az összegbiztosítás az életbiztosításokra jellemző megnevezés, hiszen a személyt érő kedvezőtlen esemény, legyen az sérülés, maradandó károsodás, vagy netán haláleset közül egyik sem olyan történés, mely esetén az elszenvedett kár megtéríthető lenne. Ezért ilyen esetben lép be az összegbiztosítás elnevezés, vagyis a bekövetkezett kockázati esemény miatt a biztosító kifizeti a megállapodásban szereplő összeget a kedvezményezett számára.

A harmadik típusú csoportosítás esetén a biztosítás cash flow-ja kerül a középpontba. A cash flow magyarul annyit jelent, mint pénzáramlás. Ez alapján beszélhetünk kockázati biztosításokról, megtakarítás jellegű életbiztosításokról és járadékbiztosításokról. A lakásbiztosítás például a cash flow szempontjából a okkockázati biztosítás körébe tartozik, mivel a biztosítási díj fizetése folyamatos az ügyfél részérÅ‘l, és ha nem következik be a kockázatként megjelölt káresemény, akkor semmilyen juttatásban nem részesül a biztosítást kötÅ‘ személy. Azonban a káresemény bekövetkeztekor a lakásbiztosítással rendelkezÅ‘ károsultnak nem a teljes veszteséggel kell szembenéznie, a biztosító fizet számára kártérítést. A járadékbiztosítás esetén a kezdeti idÅ‘szakban jelentÅ‘s összeg kerül befizetésre a biztosított részérÅ‘l, majd egy idÅ‘ után fordul a kocka, és a biztosító elkezdi a járadék folyamatos kifizetését. A rizikó itt is mindkét félnél megvan, hiszen nincs arra garancia, ki meddig él, tehát meddig részesül a biztosított járadékban, hogy többet, vagy kevesebbet kap-e, mint amit befizetett. Ezzel párhuzamosan a biztosító részérÅ‘l rizikó, hogy mennyi ideig áll fent majd a járadékfizetési kötelezettsége, veszít, vagy nyer-e az „üzleten”.

Az előzőekből is jól látszik, hogy a biztosítási piac igen széles a biztosítási konstrukciók tekintetében, de ez igazi a biztosító társaságokra is. A biztosítások lényege pedig nem az lenne, hogy kényszerűségből kötik meg az emberek, hiszen a cél a véletlenszerűen bekövetkezett, előre nem látható események anyagi kárai elleni védelem lenne. Mivel az életnek számos olyan oldala van, ahol jól jön egy kis védelem, érdemes átgondolni a lehetséges rizikófaktorokat és megismerni az elérhető biztosítási típusokat. Mondhatja persze bárki, hogy neki nem kell semmilyen biztosítás, mert az csak ablakon kidobott pénz, de mi van, ha egy nem várt esemény mégis bekövetkezik? Akkor bizony már késő a bánat, mert ha a biztosító nem is fedez minden veszteséget, enyhíteni tudja az elszenvedett kárt.