BEVA: garancia a befektetésekre

Egy befektetés mindig rizikóval jár, hiszen kockázat nélkül nincs nyereség. Azonban az nem mindegy, hogy mennyit is veszít az ember egy befektetésen, főleg, ha úgy helyezi el pénzét, hogy kisebb legyen ugyan a nyereség, de annál nagyobb a biztonság. Aztán jön a krach, és elúszik a pénz. Jogszabály általi vagyonbiztosítási garancia lépett 2001.-ben hatályba azért, hogy az emberek bizalma ilyen esetekben ne csökkenjen jelentős mértékben a befektetések iránt, és aránytalan hátrány se érjen senkit, mert nem várt kedvezőtlen hatások miatt befektetését kezelő vállalkozás nem tud a jogos követeléseinek eleget tenni. A garancia neve: BEVA, vagyis Befektető-Védelmi Alap.

BEVA-ról a 2001. évi CXX. törvény rendelkezik, melynek értelmében a befektetési szolgáltató engedélyt biztosítási tevékenység végzéséhez csak akkor kaphat, ha csatlakozott az Alaphoz. A BEVA önálló jogi személy, mely a törvény és saját szabályzata alapján működik. Fő feladata tehát, hogy kártalanítsa azokat a befektetőket, akiknek jogos követeléseiket a BEVA adott tagja fedezet hiányában nem tudja kielégíteni. Az Alap által nyújtott biztosíték a megbízási, a kereskedelmi és portfóliókezelési tevékenységre, az értékpapír őrzési, letétkezelési, valamint értékpapírszámla és ügyfélszámla-vezetésre terjed ki.

A Befektetési-Védelmi Alapot egy héttagú bizottság irányítja, melynek feladata a szabályzatok elfogadása, ügyvezető igazgató kijelölése, felmentése, munkaszervezeti feladatok meghatározása, továbbá kötelezettségek teljesítéséhez szükséges jelentések tartalmáról, gyakoriságáról dönt, éves költségvetést készít, éves beszámolót határoz meg, irányítja és ellenőrzi a gazdálkodási tevékenységet. Az Alap működését meghatározó jogszabály taxatíve felsorolja azokat a szervezeteket, melyekre a biztosítás nem terjed ki. Így például a költségvetési szervekre, a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra, helyi önkormányzatokra, a Magyar Nemzeti Bankra.

A BEVA számára a tagdíjfizetés biztosítja a kártalanításhoz szükséges költségek egyik részét. Emellett csatlakozási díj, rendkívüli befizetés, az Alap vagyonának hozama, az Alap által felvett kölcsön és egyéb bevételek képezik a pénzügyi forrásokat a megvalósítandó tevékenységhez. A kártalanítás menetének első lépése, hogy ha fennáll annak a veszélye, hogy a BEVA tagja nem képes kötelezettségeinek eleget tenni, a PSZÁF felfüggesztheti a befektetési szolgáltatási tevékenységét az adott szervezetnek. Ha öt napon belül a befektetési szolgáltató nem tudja kiadni az általa sem vitatott tartozást, és megállapítható, hogy nincs is kellő fedezet az összes követelés kiegyenlítésére, a működési engedély visszavonásra kerül, és felszámolási eljárás kezdődik. A felszámolást a bíróság határozza meg, és ha nincs meg a szükséges mértékű ügyfélvagyon, elkezdődik a kártalanítás. Az érintettek a kártalanítási eljárásról Cégközlönyben való közzététel által értesülnek, vagy tájékozódhatnak a BEVA-nál, sőt a PSZÁF Ügyfélszolgálatánál is.