Csörren a telefon, egy kedves hang ajánlatot tesz lakásra, autóra, vagy netán élet, baleset, megbetegedés, nyugdíj, mint kockázati tényezőre köthető biztosítási csomagra. Előfordul, hogy a postaláda rejti a “nagyszerű” és elutasíthatatlan lehetőséget, vagy éppen ismerősünk, rokonunk ajánl be minket egy ügynöknek, csak hogy meglegyen a minimum két személy, akit fel tud opcionális ügyfélként kínálni saját nyugalma érdekében.

Ezek azok az élethelyzetek, amelyekkel hétköznapi emberként leginkább összeakadunk a biztosítások világával, meg persze a már meglevő biztosítások miatti díjfizetésekről se feledkezzünk meg. És persze sokan vannak, akik az újabb és újabb ajánlatok révén csak legyintenek: ugyan miből, ugyan minek, hiszen ez csak kidobott pénz, amikor baj lesz, úgyse fognak annyit adni, amennyit most mondanak. Igen, sok a bizalmatlan ember, és köztük sok akad, aki egy-egy nagyobb port kavaró biztosítási csalás kapcsán csak annyit monda biztosítótársaságot ért kárra: “Megérdemelte, legalább most fizetett.”

Bizony, az érem másik oldala, hogy nemcsak az ügyfél, a biztosított ember érezheti magét becsapva, mikor egy valós káresemény kapcsán bizonygatnia kell az igazát, hanem a biztosítóknak is jelentős károkat tudnak okozni az olyan ügyfelek, akik a kiskapukat kihasználva, jogosulatlanul követelnek kártérítést, vagyis biztosítási csalást követnek el. Éves szinten csak az autócsalások kapcsán mintegy 800 millió kárkifizetésre nem kerül sor csalás leleplezése miatt, de jelentős az az összeg is, amelyet törvénytelenül nyúlnak ki a biztosító társaságok zsebéből, igazából pedig a többi biztosított pénztárcájából, akiknek magasabb díjak formájában a veszteséget pótolniuk kell.

Kérdezhetnénk, hogy vajon miért nem küzdenek jobban a csalókkal szemben a biztosítók? Bizony számos eszközt bevetnek a társaságok annak érdekében, hogy csak jogos kárigény kerüljön kifizetésre, és a csalók, bűnbandák hoppon maradjanak. Azonban a furfang, a szigor nem elegendő, hiszen sokféle biztosító van, és ezt a csalók kihasználják, miközben a magyar adatvédelmi jogszabályok miatt a biztosító társaságok egymás közti adatcseréje  nem engedélyezett. Pedig a jogtalan kárigények kifizetését igazán csak a biztosító társaságok szorosabb együttműködésével lehetne megelőzni, és a csalókat időben leleplezni.