A Diákhitel 2001 óta elérhető forrás a felsőoktatásban tanulni vágyó fiatalok számára. A több, mint egy évtizedes múltra visszatekintő lehetőség már számos módosításon átesett, hiszen a feltételek folyamatosan igazodnak az élet és főként az oktatás hozta változásokhoz. Jelenlegi formájában a felsőoktatásban tudást szerzők kétféle konstrukcióban vehetnek fel kölcsönt. A két hitel közti alapvető különbség, hogy a Diákhitel1 szabad felhasználású, míg a Diákhitel2 csak a képzés költségeire fordítható pénzforrás. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért éri meg célzott kölcsönt felvenni, ha van szabad felhasználású is. A Diákhitel2 konstrukció lényege, hogy nincs felső összeghatár, úgy, mint a klasszikus diákhitelnél, ahol szemeszterenként, azaz 5 hónapon keresztül havi maximum 50 000 Ft összeg kölcsön igényelhető. A Diákhitel1 esetében a folyósítás lehet havi szintű, de akár egy összegben is elkérhető a szemeszterenkénti maximum 250 000 Ft. A Diákhitel2 konstrukciónál a kölcsön összegének felső határa a képzés intézmény által igazolt képzési költséggel azonos, és a hitelösszeg folyósítás közvetlenül a képző intézmény számlájára történik.

A diákhitel igénylésének feltétele, hogy a felsőoktatásba felvett tanuló 35. életévét még nem töltötte be, illetve beiratkozott adott szemeszterre. A diákhitel felvételét nem befolyásolja, hogy az igénylő milyen képzési formában létesít hallgatói jogviszonyt, tehát lehet esti, nappali, vagy levelező tagozatos is. A két hitelkonstrukció közti különbség a feltételek tekintetében, hogy a Diákhitel2 csak az állami részösztöndíjas és önköltséges képzésben részt vevők vehetik fel, hiszen képzési költségek őket terhelik. A diákhitel egyértelmű feltételei mellett az igénylés menete sem bonyolult, nem kell mást tenni, mint az internetről letölteni, majd pontosan kitölteni a kölcsönszerződést. A kész nyomtatvánnyal, valamint személyazonosításra alkalmas irattal, lakcímkártyával és adókártyával fel kell keresni a diákhitel központtal együttműködő nagyobb postahivatalt,  vagy bankot és ott leadni a kölcsönszerződést. Fontos, hogy a dokumentumot csak a leadáskor, az átvevő személy előtt írja alá az igénylő! A hiteligénylés időpontja meghatározza a folyósítást. Ha valaki szeretné, hogy már a tanulmányainak megkezdésekor rendelkezésére álljon a szabad felhasználású hitelösszeg, akkor szeptember 15.-ig le kell adni az igénylését.

A diákhitel futamideje szerint maximum 10 szemeszterre, illetve az egységes osztatlan képzésben részesülők esetében a képzés idejére, de maximum 14 tanulmányi félévre nyújt anyagi segítséget a diákoknak. A két különböző hitelkonstrukció egyszerre is igényelhető, ha az egyéb feltételeknek megfelel a hallgató, és korábban felmondott, hátralékos diákhitele nincs. Ha valaki két különböző oktatási intézményben is tanuló, akkor külön – külön is megigényelheti a két konstrukciót, az igénylési feltételekhez igazodva. A diákhitel, mint minden kölcsön, kamattal is jár. A két konstrukció kamatozása eltérő. A Diákhitel1 esetében az első kölcsönösszeg folyósítását követően ügyleti kamatot számítanak fel. A kamat változó mértékű, kormányrendeletben meghatározott módon állapítható meg, és a kölcsön visszafizetéséig él a kamatteher. A Diákhitel1 és Diákhitel2 kamatozása közti különbség, hogy a kötött felhasználású kölcsönt felvevők terheit az állam kamattámogatással csökkenti. Így az új konstrukcióban egyelőre a diákhiteleseknek éves szinten 2% kamattal kell majd számolniuk.

A diákhitel kapcsán hangsúlyozzák, hogy más kölcsönöktől eltérően nem azonnal kell megkezdeni a törlesztést, hiszen a teljes hitelt sem rögtön veszi fel az igénylő. A hitel visszafizetésének konkrét futamideje nincs, az első törlesztés időpontja viszont kötött. A hallgatói jogviszony megszűnését követő negyedik hónaptól, de legkésőbb a 35. életév betöltését követő 4. hónapban meg kell kezdeni a diákhitel visszafizetését. Az életkori határ eltér azoknál a diákoknál, akik 2012. augusztus 15.-e előtt vettek fel hitelt, és nem igényelték a Diákhitel2 konstrukciót, nekik a 40. életévük betöltését követő negyedik hónap első napja a törlesztés megkezdésének végső határideje. A diákhitel törlesztés mértéke az első két évben egyenlő mindenki esetében, mert a minimálbér meghatározott százalékát kell törlesztésként befizetni. A törlesztés harmadik évétől kezdődően pedig jövedelem alapján kerül meghatározásra, hogy mennyit kell havonta törlesztenie a diákhitelesnek. Fontos, hogy a törlesztést akkor is meg kell kezdeni, ha a hallgatói jogviszony megszűnését követően munka, fizetés nélkül marad az ember.