Bár kevesebben vannak kis hazánkban, akiket valamilyen formában nem érint a devizahitelek sorsa, mégis már hallani lehet, hogy a devizahitelesek „sirámai” sokakat zavarnak. Tény, hogy az idÅ‘nként felerÅ‘södÅ‘ devizahírek minden másnál nagyobb teret kapnak, de talán ezt ne a devizahitelesek már amúgy is terhelt számlájára írjuk, és fÅ‘leg ne azokéra, akik még próbálnak kitartani, és fizetÅ‘képességük határát is elérve vállalt kötelezettségeiknek eleget tenni.

Amúgy is feszültséget teremt az emberben, a családban, ha ott lebeg a fejük felett a devizahitel réme, és jelen helyzetben a média, a politika által csepegtetett információk sem kedveznek ahhoz, hogy egy kis nyugalmat leljenek. Mert mit is lehet tudni? Igazából konkrét döntés még nem született a devizahitelek ügyében az elmúlt hetekben, mindössze a Kúria hozott egy jogegységi határozatot június 16.-án. A mindennapi életben mozgó, a jogszabályokkal nem bíbelődő embernek ettől a jogegységi határozattól bizony nem lett egyszerűbb az élete, csupán annyi szűrhet le belőle, hogy van valami mozgás, talán-talán lesz kivezető út is a most még kilátástalannak tűnő hitelekből.

Akkor mit is jelentenek a devizahitelesek jövője szempontjából a jelenleg zajló események? Először is, a Kúria jogegységi határozata arra adott lehetőséget, hogy a Kormány megalkossa és benyújtsa az Országgyűlés elé a devizahitelek kapcsán alkalmazott tisztességtelen árfolyamrésre és egyoldalú szerződésmódosításokra vonatkozó törvényjavaslatát. A Kúria a jogegységi határozat indoklásában egyértelműen kifejtette, hogy milyen esetben minősül a devizahiteles szerződése tisztességtelennek. Az indoklás értelmében, ha az átlagos fogyasztó nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást, melyből ki kellett volna derülnie, hogy az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül neki kell viselnie, akkor bizony a tisztességtelenség fennáll. A megfelelő tájékoztatás tényének bizonyítása a bankok terhe.

Miért is fontos a törvényjavaslat? A felröppenő hírek szerint, ha a bankok nem tudják bizonyítani azt, hogy senki sem járt rosszabbul, és mindenki számára, aki devizahitelt vett fel, egyértelmű volt ennek kockázata, akkor bizony az árfolyamrés, és az egyoldalú szerződések miatti anyagi többleteket vissza kell fizetni az ügyfeleknek. Ehhez viszont egységes eljárásrend szükséges, vagyis kinek, hogyan és mennyit kell visszakapnia. Ez a lépés is a tervezett mentőcsomag része lenne, hiszen a törlesztő összegek csökkenése is várható ebben a körben. Emellett egyre inkább felerősödik az a törekvés, hogy a devizahitelek kivezetésre kerüljenek, vagyis cél továbbra is a forintosítás.